Iló jelenti: Løvstakken és Damsgrådsfjellet

Töredelmesen be kell vallanom, hogy most már egy hete sumákolunk és két bejegyzéssel el vagyunk maradva. Itt az ideje bepótolni!!!


Múlthét szombati kiruccanásunk megint csak napos időben kezdődött. Ennél nem is kívánhattunk volna jobbat a terveinkhez, melyekben három hegy megmászása szerepelt.

a három célpont...

Legalábbis egészen addig így gondoltuk, amíg a Lovstakkenre fel nem kapaszkodtunk, ahol aztán majd' lefújt minket a sziklákról a szél. Azért a látvány kárpótolt minket, a sok-sok túrázóval együtt ilyen panorámát élvezhettünk:

fentről-csúcsról

Løvstakkenről lefelé...

... és megintcsak

Miután kibámészkodtuk és kipihentük magunkat, lefelé indultunk, hogy egy völgybe, majd egy városrészbe leereszkedve és azon átvágva nekivágjunk a második csúcsnak, ami a Damsgårdsfjellet nevet viseli.

A skandináv hegyeken-völgyeken az egyik számomra megdöbbentő dolog, hogy ha bárhol, bármilyen magasan van egy aprócska mélyedésed, abban makacsul megül a víz és legtöbbször térdigsüppedős ingoványt hoz létre. A turistautakon ezeken a részeken pallók kanyarognak, valahogy így:

kanyargó

találtunk troll-lakot is, postaládával...

...meg mászófát!!! =)

A Damsgårdsfjellet-en már kevesebb emberrel találkoztunk, pedig itt is nagyon klassz a kilátás. Hála a Bendőke-féle programnak, meg is tudjuk mutatni:

az ott a jobb oldalon a Løvstakken...

nyugat felé...

kövönpihenő

Második hegyünkről lefelé battyogva makacs és összefüggő felhőréteg kúszott be fölénk, és mivel kicsit el is fáradtunk, úgy döntöttünk, hogy Nygårdból a városközpont felé vesszük az irányt, onnan pedig hazabattyogunk. A harmadik (Ørnafjellet) hegyet pedig eltettük egy újabb napsütéses alkalomra...