Nem történik mostanság semmi igazán izgalmas, de egy-két apróságról azért most majd körítek ide egy Háború és Békét...
Egyelőre úgy fest, hogy november 20. és 25. között otthon leszek, előtte nem túl valószínű. Ennek az az egyszerű oka, hogy az első rendes fizetésem 12-én érkezik meg az új norvég(!) bankszámlámra, amihez egyáltalán nem biztos, hogy lesz már akkor kártyám (nomeg a karácsony környéki jegyáraktól úgy felszaladt a vérnyomásom, hogy azóta egy egész CIA akciócsoport elemzi az egyik kémműholdjuk által regisztrált rejtélyes jelenséget, szóval bármennyire fáj is, lehet, hogy inkább arra kellene spórolnom).
Tegnap igényeltem egy Visa kártyát, de már este ott pihent a postafiókomban az e-mail, hogy visszadobták az igénylésemet. Ezzel persze semmi gond nem lett volna, ha leírják, hogy miért nem kaphatok kártyát, amit viszont nem tettek meg. Ma újra a bankban kezdtem - már persze csak az után, hogy a hajnali 10 órakkor(!) nyitó Fantoft-recepción meghosszabbítottam a december 31-vel lejáró bérleti szerződésemet.
Megtudakoltam az amúgy nagyon kedves, aranyos és segítőkész hölgytől, hogy akkor most egészen pontosan mi is történt ezzel a kártyaigényléssel. A hölgy nagy szemekkel nézett rám, aztán felemelte a kagylót, majd néhány perc telefonálás után közölte, hogy a rendszernek nem sikerült összekapcsolnia az igénylésben megadott nevet - tudniillik Erdos Zoltan - a számlám és az adószámom mellett szereplő névvel ami egészen pontosan úgy fest, hogy Erdös Zoltan.
Szépen megígérte a hölgy, hogy megpróbálják mihamarabb kiképezni a rendszert erre a komoly karakterfelismerési feladatra és ha megvannak vele, akkor majd jelez nekem. Délutánra ez a jelzés meg is érkezett egy e-mail és egy nem fogadott hívás formájában, szóval holnap újra a bankban indul a napom; a héten már harmadszor, pedig még csak szerda lesz...
Hogy visszakanyarodjak a bejegyzés elejére; még nem tökéletesen kiforrott, hogy hogyan is fogok hazajutni november végén, mert 17. és 20. között Grenoble-ban vendégeskedem majd Peter van der Beek-nél (társtémavezetőm) Ritske esetleg Jean Braun, valamint egy Hugh Sinclair nevű edingburghi illetőségű prof társaságában. Most úgy tűnik, hogy onnen először vissza kell jönnöm Bergenban és majd csak innen indulhatok újra útnak (másként nehéz lenne szétválasztani, hogy mit is fizet a projekt és mit nem). Maradjunk annyiban, hogy ezen a kérdésen még dolgozom.
Hétfőn sikerült beszereznem egy csodás Nokia készüléket egy Chess Contact Global kártya társaságában. Ennek az a sajátos tulajdonsága, hogy Chess hálózaton belül a hívások ingyenesek, míg magyarországi vezetékes telefonszámok potom 30 Forintos percdíjjal (és 15 Forintos kapcsolási díjjal) hívhatók. A ketyerét még nagyon szokom, de a Motorola után a Nokia nehéz eset (mellesleg Motorola készüléket egész Norvégiában nem lehet kapni...).
Ma egyébként az egyetemi büfében megpillantottam egy régi centrifugához hasonló szerkezetet, ami valójában a leves melegentartására szolgál. Nem is maga az edény volt az, ami meglepett, hanem a rajta látható Gulash felirat. Nem mertem megkóstolni (nem is volt olyan nagyon olcsó, meg volt is kajám), de Vaneeda vett belőle és színre meglepően hasonló volt a gulyáshoz. Illata persze nem nagyon volt, és gyanítom, hogy íze sem sok, de Vaneeda csak annyit mondott, hogy nem tudja, hogy milyennek kellene lennie a gulyásnak, de nem olyan rossz amit elétettek.
Nyomtatni még mindig nem tudok az egyetemen, de cserébe legalább a rendszergazda eltűnt, így segítséget sem tudok kérni a probléma megoldásában... Jobb híján mindig Suzon-nak küldöm át a cikkeket és ő kinyomtatja nekem őket. Egyébként ma felfedeztem, hogy a tanszék gyakorlatilag mindenféle irodaszert szolgáltat a dolgozóknak, csak fel kell menni és egy külön erre berendezett szobából össze kell szedni, amire szükséged van. Ez nagyon kényelmes, mert így legalább nem kell elmászkálnom boltba mindenféle íróeszközöket, papírokat, meg mappákat vásárolni.
Csip csup mesékből mára talán már elég is lesz mindenkinek =)
