Szombaton reggel napsütésre ébredtünk, úgyhogy azonnal bele is fogtunk a naaagy tervezgetésbe, hogy merre kellene menni. Végül egy A és egy B tervet sikerült gyorsan kiötleni. Az A forgatókönyv szerint hosszú órákon keresztül jó idő kellett hogy következzen, mialatt mi kibuszozunk a külső szigetekre, és sétálunk egyet az tengerparton (érsd: nem a fjord-parton, hanem tényleg ott, ahol már nem látni semmifajta túlsó partot és szigeteket). Ez a terv azért igényelt volna hosszú órákon keresztül jó időt, mert a buszok csak igen gyéren közlekednek arrafelé, és annyira tuti nem kellemes szakadó esőben, és orkán erejű szélben a buszmegállóban fagyoskodni. A B-terv szerint Arna-t vettük volna célba, ahova a Sentrum-ból a 270-es busz viszonylag gyakran jár. Nyilván ez a terv azért született, hogy ha bizonytalanak lennénk az időjárásban (mármint az átlagosnál is valamivel jobban) mire beérünk a városba.
Szépen megtettük a szükséges előkészületeket és elindultunk. Mire beértünk, addigra az idő természetesen átváltott kevéssé kecsegtetően borongóssá, úgyhogy beindítottuk a B tervet. A 270-es busz Åsane-n keresztül közelíti meg Arna-t, ami valahol szerencsésnek bizonyult, ugyanis mire elértük Åsane-Terminalt, addigra szakadt az eső és úgy döntöttünk, hogy fájó szívvel, de Arna-ról is lemondunk, és inkább bemegyünk az Ikea-ba. Ott aztán jól el is vertünk egy kisebb fajta vagyont mindenféle konyhai felszerelésekre, többek között egy nagyobb jénai tálra, hogy tudjunk lasagne-t csinálni. Ezek mellett vettünk szerszámokat konyhafelújításhoz és barkácsoláshoz, valamint a nap legkomolyobb tételeként egy csinos állólámpát, amivel azóta roppant elégedettek vagyunk =)
Vasárnapra komolyabb programpontként úgy terveztük hogy fölavatjuk a jénai tálat és estére csinálunk egy adag lasagne-t. Ennek az elképzelésnek egy kora délután érkezett sms vetett véget. Vaneeda írt, hogy nincs-e kedvünk elmenni egy japán étterembe sushit enni, utána meg moziba, mi pedig úgy döntöttünk, hogy debizony van!
Még egyikünk sem evett sushit és úgy gondoltuk, hogy egyszer egy hónapban csak elmehetünk étteremben enni, szóval akkor miért ne menjünk most? Összesen végül hatan voltunk, Enrico és a barátnője (Enrico vendégkutatóként töltött itt két hónapot, Vaneeda-val egy irodában), Francesca, szintén geomókus leányzó, Vaneeda és mi ketten. Az étterem nagyon hangulatos volt, a sushi pedig nagyon finom. A pálcikával én nagyon küzdöttem, de azért a többiek (Ilón kívül) mind viszonylagosan gyakori vendégei egy-egy japán vendéglátóipari egységet. Ilóval ketten rendeltünk négy félét (mindegyikből 6 db egy adag), és azon szépen megosztoztunk. Volt olyan, ami nem volt annyira magávalragadóan finom, de sikerült olyat is választani, ami a paletta másik végén foglalt helyet =)
A moziba Enrico-ék már nem jöttek, viszont csatlakozott hozzánk Vaneeda egy másik barátnője, egy tök aranyos fizikus Msc-s leányzó akivel film után még egy remek beszélgetésbe bonyolódtunk a szemerkélő esőben. A norvég mozikban nem szokás szinkronnal adni a filmeket, ha már mindenáron valamivel, akkor felirattal vetítenek, de a Vaneeda által választott How to train your dragon esetében még ezt is hanyagolták, ellenben 3D-ben tekinthettük meg. Itt az a rendszer, hogy a szemüveget meg kell venned, viszont nyílván erre csak egyszer van szükség, és onnantól kezdve használhatod bátran annyiszor, amennyiszer akarod =)
A filmmel kapcsolatban előzetesen voltak kétségeink, de végül kiderült, hogy egy kifejezetten kellemes animációt hoztak össze, szeretnivaló karakterekkel és igazán jó összhatással. Aki még nem látta, és egy könnyed, koraesti nevetgélős kikapcsolódásra támad kedve, annak nyugodt szívvel tudjuk ajánlani. Trailer itt.
Szépen megtettük a szükséges előkészületeket és elindultunk. Mire beértünk, addigra az idő természetesen átváltott kevéssé kecsegtetően borongóssá, úgyhogy beindítottuk a B tervet. A 270-es busz Åsane-n keresztül közelíti meg Arna-t, ami valahol szerencsésnek bizonyult, ugyanis mire elértük Åsane-Terminalt, addigra szakadt az eső és úgy döntöttünk, hogy fájó szívvel, de Arna-ról is lemondunk, és inkább bemegyünk az Ikea-ba. Ott aztán jól el is vertünk egy kisebb fajta vagyont mindenféle konyhai felszerelésekre, többek között egy nagyobb jénai tálra, hogy tudjunk lasagne-t csinálni. Ezek mellett vettünk szerszámokat konyhafelújításhoz és barkácsoláshoz, valamint a nap legkomolyobb tételeként egy csinos állólámpát, amivel azóta roppant elégedettek vagyunk =)
Vasárnapra komolyabb programpontként úgy terveztük hogy fölavatjuk a jénai tálat és estére csinálunk egy adag lasagne-t. Ennek az elképzelésnek egy kora délután érkezett sms vetett véget. Vaneeda írt, hogy nincs-e kedvünk elmenni egy japán étterembe sushit enni, utána meg moziba, mi pedig úgy döntöttünk, hogy debizony van!
Még egyikünk sem evett sushit és úgy gondoltuk, hogy egyszer egy hónapban csak elmehetünk étteremben enni, szóval akkor miért ne menjünk most? Összesen végül hatan voltunk, Enrico és a barátnője (Enrico vendégkutatóként töltött itt két hónapot, Vaneeda-val egy irodában), Francesca, szintén geomókus leányzó, Vaneeda és mi ketten. Az étterem nagyon hangulatos volt, a sushi pedig nagyon finom. A pálcikával én nagyon küzdöttem, de azért a többiek (Ilón kívül) mind viszonylagosan gyakori vendégei egy-egy japán vendéglátóipari egységet. Ilóval ketten rendeltünk négy félét (mindegyikből 6 db egy adag), és azon szépen megosztoztunk. Volt olyan, ami nem volt annyira magávalragadóan finom, de sikerült olyat is választani, ami a paletta másik végén foglalt helyet =)
A moziba Enrico-ék már nem jöttek, viszont csatlakozott hozzánk Vaneeda egy másik barátnője, egy tök aranyos fizikus Msc-s leányzó akivel film után még egy remek beszélgetésbe bonyolódtunk a szemerkélő esőben. A norvég mozikban nem szokás szinkronnal adni a filmeket, ha már mindenáron valamivel, akkor felirattal vetítenek, de a Vaneeda által választott How to train your dragon esetében még ezt is hanyagolták, ellenben 3D-ben tekinthettük meg. Itt az a rendszer, hogy a szemüveget meg kell venned, viszont nyílván erre csak egyszer van szükség, és onnantól kezdve használhatod bátran annyiszor, amennyiszer akarod =)
A filmmel kapcsolatban előzetesen voltak kétségeink, de végül kiderült, hogy egy kifejezetten kellemes animációt hoztak össze, szeretnivaló karakterekkel és igazán jó összhatással. Aki még nem látta, és egy könnyed, koraesti nevetgélős kikapcsolódásra támad kedve, annak nyugodt szívvel tudjuk ajánlani. Trailer itt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése