Majd egy hónapja nem sikerült eljutnom odáig, hogy újabb bejegyzést írjak, de ez nem azért van, mert semmi izgalmas nem történik, hanem inkább éppen azért, mert túlságosan is besűrűsödtek a dolgaim. A legjelentősebb hírem egyértelműen az, hogy költözöm. Június elején fölreppent egy pletyka, hogy a SiB (a helyi kollégiumok üzemeltetője) nem hosszabbít szerződést azokkal a lakókkal akiknek nincsen érvényes diákigazolványuk, mert augusztustól a korábbiaktól is több külföldi diákot várnak és nincs nekik elég hely. Lévén a PhD hallgató itt alkalmazott, nem is kap diák igazolványt, így az élő szerződés lejárta után nem is hosszabbíthat. Amikor ezt meghallottam Vaneeda-tól, akkor úgy gondoltam, hogy a legegyszerűbb az igazságot minél gyorsabban kideríteni, és bementem a SiB-hez a recepcióra megkérdezni, hogy mégis mi az ábra. Ott egy fiatal srác nagyon magabiztosan közölte velem, hogy sajnos ez bizony így igaz. Szigorúan véve eddig sem költözhettünk volna be, de volt hely, ezért nem foglalkoztak ezzel annyira, most viszont valami miatt túl sokan jönnek külföldről, és valahogy helyet akarnak csinálni...
Ezt meghallva összeálltunk Vaneeda, Katarina (kicsit később csatlakozva) Magnus meg én, közösen albérletet keresni. A helyi piacról azt kell tudni, hogy van két honlap a Finn.no (helyi vatera/ebay) és a Hybel.no (detto, de csak lakásokra specializálódott), ahova felkerül az ajánlatok túlnyomó többsége. Ha ide valami fölkerül, akkor az legkésőbb három napon belül kiadásra is kerül, de a legtöbb esetben már másnap gazdára lel az albérlet, annyira nagy a kereslet. Ennek megfelelően az első jónéhány próbálkozásunk kudarcba fulladt - mire telefonálásig jutottunk, már kiadták a helyet. Azért volt jónéhány hely, amit sikerült megnézni, de valahogy mindegyikben volt valami, ami nem volt igazán nyerő. Volt olyan hely, ahol a közös konyhán keresztül lehetett eljutni a közös zuhanyzóba, és volt olyan, ahol a fűtés volt borzalmasan megoldva, egy nagyon rosszul szigetelt faházban. Az azért nagy általánosságban elmondható volt, hogy a tulajok annyira nem mutatták, hogy ők mennyire ki akarják adni a helyet, mert tudták, hogy valaki úgyis kiveszi. Nagyon érezhető volt, hogy mennyire a kereslet és nem a kínálat határozza meg a piacot.
Tök érdekesnek találtuk egyébként azt is, hogy a norvégok többsége bútorozatlan helyet keres, de legalábbis az ágyat hurcolja magával albérletről albérletre =)
Én a keresgélés közepén hazautaztam bő egy hétre, de a többiek ezen idő alatt is aktívan vadásztak, mindhiába. Ezen egy hét vége felé döntöttek úgy, hogy ők is szerencsét próbálnak, és megkérdezik az SiB-t, hogy biztos az a biztos? Természetesen a válasz az volt, hogy "hááát, még nem lehet tudni, majd szeptemberben hivatalosan is értesítenek..." Soha nem hallod kétszer ugyanazt, mint hivatalos álláspontot. Soha...
A lányok mindenesetre úgy dönttötek, hogy ha nem is a korábbi intenzitással, de továbbra is vadásznak albérletre, és ennek meg is lett az eredménye. Közvetlenül azután hogy visszajöttem, szóltak, hogy mennek egy házat megnézni este, megyek-e velük. Én meg persze mentem, mert hát miért ne?
Ez a hely pazar volt. Egy percre van gyalog az egyetemtől, a tulaj egy azerbajdzsán házaspár, akik valami média vállalatnak dolgoznak, és két évre mennek a két gyerekkel együtt Prágába dolgozni. Házi készítéső baklavával fogadtak, és (amolyan törökös szokás szerint) teával kínáltak (amit ugye nem illik visszautasítani). Ez volt az első olyan hely, ahol kifejezetten jót beszélgettünk a háziakkal. A hely pazar, az egyik szoba ugyan egy picit átjáró-szoba a négyből, de a helyzet több mint kezelhető. Hatalmas nappali van, felszerelt konyha és fürdőszoba, van egy extra fatüzelésű kandallónk, és még saját zongoránk is! Nyilván tökéletes semmi nem lehet, így hátulütő itt is van, nevezetesen az ár. Nagyjából dupla annyit fogunk érte fizetni fejenként, mint amennyit a Fantoftban fizettünk, igaz azóta ahogy kérdezgetek körbe-körbe, egyre inkább úgy érzem, hogy a Fantoft az, ahol irreálisan alacsony áron lakhattunk korábban, és még az új albérlet ára mellett is szerencsések vagyunk. (közben végszóra a legújabb fejlemény, hogy a Fantoftban is emelnek a lakbéren 12 százalékot...)
A háztűznéző után másnap alá is írtuk a szerződést egy évre, két hónap felmondási idővel és opcióval a hosszabbításra. Ami egészen meglepett, hogy itt boltban lehet venni biankó szerződést, amit aztán kitöltesz, egy kicsit magadra szabsz, aláírsz, és meg is vagy. Szerintem ez zseniális, egy csomó pénzt spórol vele az ember. Azért komolyan veszik a dolgot, hivatalos minden, kérnek referencia-nevet (mi az egyetemről adtunk egy adminisztrátort =) és a deposit-nak (ami általában két havi lakbér) külön számlát nyitnak, ahol kamatozik és ahol csak a szerződés felmondása/lejárta esetén fér hozzá a két fél. Katarina vállalta, hogy adja a nevét ehhez a számlához, és állítólag a házinéni megölelte őt a bankban, amikor megvolt minden, merthogy most egy jó évig nem látják egymást (Katarina tegnap elutazott augusztus közepéig nyaralni, a nő pedig augusztus eggyel utazik Prágába).
Az augusztus 1-es költözéssel persze csak az volt a gond, hogy az SiB-nél is két hónapra előre kell jelezni a kiköltözési szándékod, így nem volt egyértelmű, hogy nem kell majd bő egy hónapig két helyért fizetni. Hogy ez ne így legyen, arról mindhármunknál (Magnus nem a Fantoftban lakott eddig sem) úgy sikerült gondoskodni, hogy találtunk valakit, aki kiveszi a Fantoft-os szobát tőlünk =) Az én helyemre Máté fog költözni, az egyik itt dolgozó magyar srác, akinek amúgy is aug 15-el kellett volna kiköltözni onnan, ahol most lakik. Mindenki jól jár =) Amint beköltöztem és elhelyezkedtem, ezzel a témával újra jelentkezem, minden valószínűség szerint jónéhány képpel megfűszerezve az új bejegyzést!
Ezt meghallva összeálltunk Vaneeda, Katarina (kicsit később csatlakozva) Magnus meg én, közösen albérletet keresni. A helyi piacról azt kell tudni, hogy van két honlap a Finn.no (helyi vatera/ebay) és a Hybel.no (detto, de csak lakásokra specializálódott), ahova felkerül az ajánlatok túlnyomó többsége. Ha ide valami fölkerül, akkor az legkésőbb három napon belül kiadásra is kerül, de a legtöbb esetben már másnap gazdára lel az albérlet, annyira nagy a kereslet. Ennek megfelelően az első jónéhány próbálkozásunk kudarcba fulladt - mire telefonálásig jutottunk, már kiadták a helyet. Azért volt jónéhány hely, amit sikerült megnézni, de valahogy mindegyikben volt valami, ami nem volt igazán nyerő. Volt olyan hely, ahol a közös konyhán keresztül lehetett eljutni a közös zuhanyzóba, és volt olyan, ahol a fűtés volt borzalmasan megoldva, egy nagyon rosszul szigetelt faházban. Az azért nagy általánosságban elmondható volt, hogy a tulajok annyira nem mutatták, hogy ők mennyire ki akarják adni a helyet, mert tudták, hogy valaki úgyis kiveszi. Nagyon érezhető volt, hogy mennyire a kereslet és nem a kínálat határozza meg a piacot.
Tök érdekesnek találtuk egyébként azt is, hogy a norvégok többsége bútorozatlan helyet keres, de legalábbis az ágyat hurcolja magával albérletről albérletre =)
Én a keresgélés közepén hazautaztam bő egy hétre, de a többiek ezen idő alatt is aktívan vadásztak, mindhiába. Ezen egy hét vége felé döntöttek úgy, hogy ők is szerencsét próbálnak, és megkérdezik az SiB-t, hogy biztos az a biztos? Természetesen a válasz az volt, hogy "hááát, még nem lehet tudni, majd szeptemberben hivatalosan is értesítenek..." Soha nem hallod kétszer ugyanazt, mint hivatalos álláspontot. Soha...
A lányok mindenesetre úgy dönttötek, hogy ha nem is a korábbi intenzitással, de továbbra is vadásznak albérletre, és ennek meg is lett az eredménye. Közvetlenül azután hogy visszajöttem, szóltak, hogy mennek egy házat megnézni este, megyek-e velük. Én meg persze mentem, mert hát miért ne?
Ez a hely pazar volt. Egy percre van gyalog az egyetemtől, a tulaj egy azerbajdzsán házaspár, akik valami média vállalatnak dolgoznak, és két évre mennek a két gyerekkel együtt Prágába dolgozni. Házi készítéső baklavával fogadtak, és (amolyan törökös szokás szerint) teával kínáltak (amit ugye nem illik visszautasítani). Ez volt az első olyan hely, ahol kifejezetten jót beszélgettünk a háziakkal. A hely pazar, az egyik szoba ugyan egy picit átjáró-szoba a négyből, de a helyzet több mint kezelhető. Hatalmas nappali van, felszerelt konyha és fürdőszoba, van egy extra fatüzelésű kandallónk, és még saját zongoránk is! Nyilván tökéletes semmi nem lehet, így hátulütő itt is van, nevezetesen az ár. Nagyjából dupla annyit fogunk érte fizetni fejenként, mint amennyit a Fantoftban fizettünk, igaz azóta ahogy kérdezgetek körbe-körbe, egyre inkább úgy érzem, hogy a Fantoft az, ahol irreálisan alacsony áron lakhattunk korábban, és még az új albérlet ára mellett is szerencsések vagyunk. (közben végszóra a legújabb fejlemény, hogy a Fantoftban is emelnek a lakbéren 12 százalékot...)
A háztűznéző után másnap alá is írtuk a szerződést egy évre, két hónap felmondási idővel és opcióval a hosszabbításra. Ami egészen meglepett, hogy itt boltban lehet venni biankó szerződést, amit aztán kitöltesz, egy kicsit magadra szabsz, aláírsz, és meg is vagy. Szerintem ez zseniális, egy csomó pénzt spórol vele az ember. Azért komolyan veszik a dolgot, hivatalos minden, kérnek referencia-nevet (mi az egyetemről adtunk egy adminisztrátort =) és a deposit-nak (ami általában két havi lakbér) külön számlát nyitnak, ahol kamatozik és ahol csak a szerződés felmondása/lejárta esetén fér hozzá a két fél. Katarina vállalta, hogy adja a nevét ehhez a számlához, és állítólag a házinéni megölelte őt a bankban, amikor megvolt minden, merthogy most egy jó évig nem látják egymást (Katarina tegnap elutazott augusztus közepéig nyaralni, a nő pedig augusztus eggyel utazik Prágába).
Az augusztus 1-es költözéssel persze csak az volt a gond, hogy az SiB-nél is két hónapra előre kell jelezni a kiköltözési szándékod, így nem volt egyértelmű, hogy nem kell majd bő egy hónapig két helyért fizetni. Hogy ez ne így legyen, arról mindhármunknál (Magnus nem a Fantoftban lakott eddig sem) úgy sikerült gondoskodni, hogy találtunk valakit, aki kiveszi a Fantoft-os szobát tőlünk =) Az én helyemre Máté fog költözni, az egyik itt dolgozó magyar srác, akinek amúgy is aug 15-el kellett volna kiköltözni onnan, ahol most lakik. Mindenki jól jár =) Amint beköltöztem és elhelyezkedtem, ezzel a témával újra jelentkezem, minden valószínűség szerint jónéhány képpel megfűszerezve az új bejegyzést!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése