... legalábbis egy időre biztosan...
Circa egy hónap céséssel jelentem, hogy hazaérkezés cicsiny országunkba és ráhangolódás cevésbé cicsiny társaságunkra zökkenőmentesen megtörtént!
A folyamatot teljes lelkesedéssel és füligérő vigyorral sikerült átvészelni és szerencsére a két előbb említett dolog azóta is töretlen!!! =)
Egyelőre tehát magára hagyom Zolit kicsiny blogjával, előfordulhat, hogy visszatérek, felbukkanok egy-egy bejegyzés erejére, de most elsősorban igyekszem jobbnál jobb itthoni tennivalóimmal elfoglalni magam.
Nagyon élveztem ide írni, úgyhogy már csak ezért is igyekszem valahogy, valamikor visszatérni és össze-visszafirkálni szavakkal és képekkel ezt a kedves webes felületet és személyes jelenlétemmel megkeseríteni Zoli életét!!! =)
Búcsúzóul megmutatom nektek, hogy többek között mit tanultam az itt töltött három hónap alatt. Íme Hilary búcsúajándéka:
az Armada
az aggódó gesztenye
ő mérges...
kedvencek
Nagy ölelés mindenkinek (itthon akár személyesen is... :P): iló
Circa egy hónap céséssel jelentem, hogy hazaérkezés cicsiny országunkba és ráhangolódás cevésbé cicsiny társaságunkra zökkenőmentesen megtörtént!
A folyamatot teljes lelkesedéssel és füligérő vigyorral sikerült átvészelni és szerencsére a két előbb említett dolog azóta is töretlen!!! =)
Egyelőre tehát magára hagyom Zolit kicsiny blogjával, előfordulhat, hogy visszatérek, felbukkanok egy-egy bejegyzés erejére, de most elsősorban igyekszem jobbnál jobb itthoni tennivalóimmal elfoglalni magam.
Nagyon élveztem ide írni, úgyhogy már csak ezért is igyekszem valahogy, valamikor visszatérni és össze-visszafirkálni szavakkal és képekkel ezt a kedves webes felületet és személyes jelenlétemmel megkeseríteni Zoli életét!!! =)
Búcsúzóul megmutatom nektek, hogy többek között mit tanultam az itt töltött három hónap alatt. Íme Hilary búcsúajándéka:
az Armada
az aggódó gesztenye
ő mérges...
kedvencek
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése