Hétfő

Mozgalmas nap volt, hogy mást ne mondjak. Reggel 10-re rohantam a kötelező kutatás-etika kurzusom első előadására. A szobám ajtajánák becsukódását követően egy ezredmásodpercen belül realizáltam, hogy a kulcsomat benn hagytam. Az ajtó kívülről csak kulccsal nyitható...
Berohantam az egyetemre, ahol kiderült, hogy nincs elveszve minden, mert legalább az irodámba be tudok jutni köszönhetően annak, hogy az egyes folyosószakaszokon elhelyezkedő szobák azonos zárral vannak ellátva, és Zoya-nak még egy pótkulccsa is van.

Pontosan időben beestem az első elaődásra, aminek az első fele többnyire bevezető jellegű volt, a második fele pedig a kurzussal kapcsolatos mindenféle praktikus információk megbeszélésének adott helyet. Azt leszámítva, hogy az előadó időnként fájdalmasan lassan és körülményesen haladt a mondandójában, úgy gondolom, hogy az első óra jó volt.

Az előadás, és a délutáni szeminárium között volt két óra "szünet", amit arra használtam fel, hogy elrohantam a StudentSenter-be az SiB recepciójára, ahol egyeztettek nekem egy időpontot a Fantoft karbantartójával, majd átrohantam a Fantoftba, ahol még arra is jutott időm a karbantatórt várva, hogy megebédeljek (persze a naaagy ebéd ki is merült egy halkonzervben és kenyérben). Az egyébként roppant kedélyes karbantartó beengedett, kibányásztam az egyik táskám belső zsebéből, megköszöntem a segítséget (ha nyitvatartási időn kívül tudtam volna csak visszatérni a Fantoftba, akkor a biztonságiakat kellett volna hívni, és röpke 10000 Forintnak megfelelő koronáért mindjárt be is engedtek volna) és újra nekiiramodtam, hogy beérjek a szemináriumra, ahol a Koppenhága című filmet néztük meg, hogy aztán a szerdai szemináriumon jól kielemezhessük.

A film - amit egyébként egészen érdekesnek találtam - Niels Bohr és Werner Heisenberg 1941-es, náci megszállás alatt lévő koppenhágai találkozását feszegette. Még nem jártam utána, hogy pontosan mennyi is az, amit tényleg tudunk a találkozóról és mennyi az, ami a képzelet szüleménye, szóval egyelőre nem érzem úgy, hogy érdemben tudnék nyilatkozni a témáról, mindenesetre az atomenergia, atombomba, nácizmus, nacionalizmus, kapitalizmus szövevényének morális és etikai hálóját boncolgatta mintegy másfél órában.

A szeminárium után éppen volt annyi időm, hogy átloholjak az első norvég nyelvórámra (merthogy mindennek egyazon napon kell kezdődnie =). Az óra jó volt, sok újat ugyan nem tanultam, de arra rájöttem, hogy hiába tudom hogyan kell bemutatkozni, vagy megkérdezni, hogy honnan jött valaki, amikor ezt élesben kell produkálnom, akkor sokkal nehezebben jön a dolog. Körülbelül 20 ember jelent meg az első órán, a világ minden részéről vannak résztvevők, egy részük cserediák, míg a másik felük egyetemi alkalmazott (ide értve a doktoranduszokat is).
A tanárnő kedves-aranyos, talán néha picit szájbarágósan lassú is, de biztos vagyok benne, hogy ennek később nagyon fogok még örülni =)

Az órák után, este nyolc körül értem vissza a Fantoftba, hulla-fáradtan, de mosolyogva. Úgy érzem, végre újra megmozdultam =)