Ma megírtam egy tonna képeslapot. Elég nyúlfarknyi terjedelmű lett a többsége, ezért Mindenkinek elnézését kérem, de nem szeretek tollal írni, főleg ennyit és ilyen kicsi helyre és egyébként is nyiff... De azért a lényeg, hogy szívből jönnek ám, és tényleg gondolok Mindőtökre. Nagyon remélem, hogy nem hagytam ki senkit sem, bár szinte biztosra veszem, hogy fog még eszembe jutni egy-két ember, akinek mindenképp írnom kell.
Egyébként a teljes igazsághoz az is hozzá tartozik, hogy a postázás körül is pofátlan leszek, és egy borítékban küldöm el a lapokat a budai elosztómhoz, aki majd szépen szétteríti őket az országban (köszönöm Iló :D) Remélem, hogy ez senki önérzetét nem sérti; nekem mindenesetre nagy könnyebbség minden téren.
Ezt a postot rendhagyó módon egy "klasszikusnak számító kismagyar életképből" vett idézettel szeretném most zárni:
"Semmi többet nem tudok elmondani. Kérem kapcsolja ki..."
4 megjegyzés:
Hát én igazából vártam hogy jó kis norvég bélyeg meg pecsét lesz rajta, mégiscsak az bizonyítja hogy kintről küldték, na de mindegy...
Igazából nagyon reméltem, hogy nem jön majd ezzel senki sem: jogos a két pont, de a lapok már elmentek :(
Igazából csak kamuzik ám ezzel a norvég dologgal... Nagyon szeretné mindenkivel elhitetni, hogy nincs itt... Egész kis hamisítóműhelyet építettünk ki e célból a 311-es szobában... :P
Köszi a lapot, megkaptuk és örültünk vala, bár a legtöbben nem tudták miért is kell körbeállni a csoportbeosztást az első hét vége felé...
Pollo
Megjegyzés küldése