Bergent a helyeiek hét csúcs közé helyezik el, bár meg kell hogy valljam, szerény véleményem szerint elég ad-hoc jelleggel választották ki már magát a számot is, nemhogy azt, hogy melyek is azok a magaslatok, amik beletartoznak a felsorolásba. A lényeg, hogy a negyvenes évek vége óta minden évben megerendeznek egy teljesítmény túrát (legalábbis ha nálunk rendeznék meg, akkor így hívnák), ami ezen hét csúcs érintésével járja körbe a várost (vagy legalábbis annak központi részét). Sajnos én még egyszer sem voltam Bergenben, ezen rendezvény időpontjában és szégyen szemre még csak azzal sem büszkélkedhetem, hogy a saját szakállamra nekiugrottam volna, és végigkutyagoltam volna a túrát, de külön-külön már mindegyik hegyet sikerült bevennem, kivéve egyet, a Lydehornt (Boszorkánybérc, ha nem csalatkozom =). Ennek a ténynek egyébként igen prózai oka van: ez a csúcs helyezkedik el a legtávolabb az albérlettől.
Végülis ennek az áldatlan állapotnak vetettem véget május hetedikén, amikoris a kiváló idő (érsd: csak felhős volt, de esni nem esett) örömére egy másik csúcs - a Damsgårdsfjellet érintésével - nekirugaszkodtam a renitens hegy renitens emelkedőjének - amiről egyébként érdemes megjegyezni, hogy igencsak fulassztós a szentem. Az emelkedő végén egyébként az ott lófráló két varjú mellett egy igencsak pazar kilátás fogadott.
Némi szusszanás után aztán úgy döntöttem, hogy ha már ilyen messzire eljöttem, akkor nem a felfelé már megismert úton ereszkedem vissza a civilizáció lágy ölére, hanem bónuszként meglátogatom a szomszédos "testvércsúcsot" az Ørnafjellet-et is.
Ez a kis kitérő aztán igencsak szerencsés megmozdulásnak bizonyult, mert lefelé felfedeztem, hogy egy most is üzemelő katonai létesítmény mellett, egy szabadtéri erőd-skanzent is berendeztek a norvégok a hegyen, ami - mint kiderült - a második világháború alatt a kikötő egyik fő védműrendszerének adott helyet. Ennek megfelelően az egész környék telis tele van bebetonozott alagút-bejáratokkal, épülettalapzatokkal, amelyeket egyébként az erdő seperc alatt visszafoglalt, beszakadt bunkerekkel, lövegtornyok talapzataival és helyenként kiállítási darabként komplett lövegtornyokkal. Egy a helyszínen talált információs tábla tanulsága szerint egy torpedóbázis is látogatható a hegy aljában, de mivel elég későre járt már az idő, amikor ennek a nyomára bukkantam, így úgy döntöttem, hogy ezt a lehetőséget legközelebbre halasztom.
Ekkorra egyébként már a fényképezőgépem akkuja is megadta magát ha lementem volna, a képes dokumentálás akkor is elmaradt volna. Szövegelésből most legyen elég ennyi, következzenek a képek =)
 |
| útelágazódás |
 |
| kuk(ucs)ac |
 |
| nagy. vörös. dörgölőzős. zicaaa |
 |
| tacsa |
 |
| ugyehogy milyen gonosz feje van? |
 |
| illeg-billeg |
 |
| nakimitmond? |
 |
| vadregényes |
 |
| tacsástó |
 |
| Tav, tacsákkal, szélesvásznon |
 |
| nappalszembenes |
 |
| a helyi Goldengate híd |
 |
| háromszögelési alappont =) |
 |
| Szájtátós a Lydehorn-ról |
 |
Az Ørnafjellet után
|
 |
| volt, ahol a betonkeverőt is otthagyták =) |
 |
| löveg |
 |
| Panoráma-löveg |
 |
| vadember |
